Naplórészlet
Ma a szentmise alatt láttam a haldokló Urat. Így szólt hozzám: „Leányom, szemléld gyakran szenvedéseimet, melyeket érted viseltem el, és semmit sem fogsz soknak érezni, amit te szenvedsz értem. Legjobban akkor tetszel nekem, amikor az én fájdalmas szenvedéseimet szemléled. Egyesítsd kis szenvedéseidet az én fájdalmas kínjaimmal, hogy fenségem előtt végtelen értékűvé váljanak.” (Napló, 1512).
Ima
Jézusom, add a kegyelmet, hogy gyakran elmélkedjek fájdalmas szenvedéseden. Egyesüljenek kis szenvedéseim fájdalmas kínjaiddal, hogy végtelen értékkel bírjanak a lelkek számára. ✞