Naplórészlet
1937.9.19. Ma így szólt hozzám az Úr: „Leányom, írd, hogy nagyon fáj nekem, ha a szerzetes lelkek a szeretet szentségét csupán megszokásból veszik magukhoz, mintha nem különböztetnék meg ezt a táplálékot. Szívükben nem találok sem hitet, sem szeretetet. Csak viszolyogva térek be ilyen lelkekhez. Jobb lenne, ha nem fogadnának magukba.” (Napló, 1288)
Ima
Jézus, legyen az én szeretetem, hitem és buzgalmam, ahogy Téged fogadlak a Szent Eucharisztiában, lelkes imádság a közönyös lelkekért – hogy ne okozzanak fájdalmat. Lobbanjon lángra szívük szeretettel Irántad. ✞