Naplórészlet
“Ó, milyen fájdalmas számomra, hogy a lelkek a Szentáldozásban oly kevéssé egyesülnek velem. Várom a lelkeket, de ők oly közömbösek irántam. Gyengéden és igazán szeretem őket, s ők nem hisznek nekem. Kegyelmekkel akarom elárasztani őket – s ők nem akarják elfogadni ezeket. Úgy bánnak velem, mint valami holt dologgal, pedig (60) szívem tele van szeretettel és irgalommal. Hogy legalább egy kissé megismerd fájdalmam, képzelj el egy anyát, aki nagyon szereti a gyermekeit, de a gyerekek nem törődnek anyjuk szeretetével. Elmélkedj a bánatán, senki sem vigasztalja meg őt. Ez csak halvány mása szeretetemnek.” (Napló, 1447)
Ima
Jézus, azért imádkozom, hogy a lelkes és szeretetteljes Szentáldozásom vigasztalást nyújtson neked. El sem tudom képzelni a fájdalmadat, amikor a lelkek közömbösen fogadnak. Segíts nekem, hogy mélyebben és gyengédebben szeresselek. ✞