Naplórészlet
Egy alkalommal ezt mondta az Úr: „Viselkedj úgy, mint a koldus, aki nem mentegetőzik, ha nagyobb alamizsnát kap, hanem azt annál szívélyesebben megköszöni; így te is, ha nagyobb kegyelmet kapsz tőlem, ne magyarázkodj, hogy nem vagy méltó rá. Ezt úgyis tudom. Hanem örülj és örvendezz, s végy szívemből (129) oly sok kincset, amennyit csak el tudsz viselni, mert így jobban tetszel nekem. Még valamit akarok mondani neked. – Ezeket a kegyelmeket ne csak a magad részére vedd, hanem felebarátaid részére is, ami azt jelenti, hogy bátorítsd a veled találkozó lelkeket az én végtelen irgalmamban való bizalomra. Ó, mennyire szeretem azokat a lelkeket, akik tökéletesen bíznak bennem, mindent megteszek nekik.” (Napló, 294)
Ima
Jézus, köszönöm, hogy megtanítottál engem a kegyelmek buzgó hálával fogadására . Tudván, hogy méltatlan vagyok, annál jobban örülök, és mindent elfogadok – hogy kedvedre tegyek! ✞