Naplórészlet
Ekkor lelkemben ezt hallottam: „Ne sírj – már nem szenvedek. A hűségedért azonban, amellyel szenvedésemben és halálomban elkísértél, megígérem, hogy a te halálod ünnepélyes lesz. Abban az órában én fogok melletted állni. Szívem szeretett gyöngye! Látom tiszta szeretetedet, mely több mint angyali éspedig azért több, mert harcolsz. Érted megáldom avilágot. Látom irántam való erőfeszítéseidet, s ezek elragadják szívemet.”
E szavak után már nem sírtam, hanem megköszöntem a mennyei Atyának, hogy elküldte szent Fiát az emberi nem megváltására. (Napló, 1061)
Ima
Köszönöm, Mennyei Atyánk, hogy elküldted nekünk Fiadat az emberiség megváltására. Köszönöm, Uram Jézus, hogy felnevelted Szent Fausztinát, a Szíved gyöngyét, hogy hirdesse nekünk irgalmad örömhírét. Most hirdessük mi a világnak irgalmadat és örvendeztessük meg Szívedet! ✞