Naplórészlet
A vesperás alatt hallottam: „Leányom, meg akarok pihenni szívedben, mert ma sok lélek kivetett a szívéből. Halálos szomorúság ez számomra.” Igyekeztem megvigasztalni az Urat, ezerszer is felajánlottam Neki szeretetemet. Lelkemben utálatot éreztem a bűn iránt. (Napló, 866)
(36) [1937.5.] 27. Úrnapja. Mialatt imádkoztam, e szavakat hallottam: „Leányom, örvendezzen szíved! Én, az Úr, veled vagyok. Ne félj semmitől, a szívemben vagy!” Ebben a pillanatban felismertem Isten nagy fenségét. Világossá vált előttem, hogy semmi sem hasonlítható Isten megismeréséhez. Mély megismerésének egyetlen pillanatára porszemként tűnik el minden külső nagyság. (Napló, 1133)
Ima
Jézus, szívembe fogadlak. Legyen szívem ma vigasztalás számodra, ami örömmel tölt el. ✞