Naplórészlet
Kis idő múlva újra megláttam a Kisgyermeket, aki felébresztett. Csodaszép volt. Megismételte szavait: „Egy lélek igazi nagysága az Isten iránti szeretetben és az alázatosságban mutatkozik meg.” Megkérdeztem a gyermeket: „Honnan tudod te ezt, amiről csak a teológusok tudnak? Te még csupán egy kisgyermek vagy, aki még a katekizmust sem tanulta – hogy tudhatsz hát erről?” Azt felelte: „Tudom, és mindent tudok.” Abban a pillanatban eltűnt. (Napló, 427)
A fogadalom megújításának napja. Isten jelenléte eltöltötte a lelkemet. A szentmise alatt láttam Jézust, aki a következőket mondta: „Nagy örömöm vagy. Szereteted és alázatod miatt hagyom el mennyei trónomat, s egyesülök veled. A szeretet kiegyenlíti azt a mélységet, amely az én nagyságom és a te semmiséged közt fennáll.” (Napló, 512)
Ima
Uram Jézus, hadd tanuljam meg, hogy az igazi nagyság a Irántad való szeretetben és az alázatban rejlik. Tanuljak meg gyermekként hozzád jönni. ✞