Naplórészlet
Ma egy hosszabb beszélgetés során azt mondta nekem az Úr: „Mennyire vágyódom a lelkek üdvösségére! – Legkedvesebb titkárnőm, írd! Isteni életemet akarom önteni az emberek lelkébe, s szentté kívánom tenni őket, bárcsak elfogadnák kegyelmeimet. A legnagyobb bűnösök is nagy szentségre jutnának, ha bíznának irgalmamban.” (Napló, 1784)
Ima
Uram Jézus, milyen erő van ebben a szóban: „bárcsak”. Szeretnél megszentelni engem és minden lelket, ha hajlandóak lennénk elfogadni kegyelmedet – bárcsak bíznánk irgalmadban! ✞