Naplórészlet
A Szentáldozás után ezeket a szavakat hallottam: „Látod, mi vagy magadtól, de ne rémülj meg ettől. Ha feltárnám egész nyomorúságodat, s meglátnád, mi vagy, meghalnál a rémülettől. Mégis tudnod kell, hogy mi is vagy. Éppen azért, mert ilyen nyomorult vagy, tártam fel előtted irgalmam egész tengerét. Hozzád hasonló lelkeket keresek és kívánok, de ilyenek csak kevesen vannak. Irántam való nagy bizalmad késztet, hogy folyamatosan kegyelmekkel halmozzalak el. Bizalmad révén nagy és felfoghatatlan jogod van a szívemre. Szeretetem nagyságát, amit irántad érzek, nem bírnád elviselni, ha itt a földön teljes egészében feltárnám előtted. Gyakran fellebbentem előtted e titok leplének szegélyét, de tudd, hogy ez az én rendkívüli kegyelmem. Szeretetem és irgalmam nem ismer határokat.” (Napló, 718)
Ima
Szent Fausztina, imádkozz érettünk, hogy úgy bízzunk, mint te. Jézusba vetett nagy bizalmunk nyissa meg előttünk a kegyelmek egész tárházát. ✞